Nem képmutatásból mondom, tényleg iskolaelvonási tüneteim vannak. Egész nap cirkálok fel és alá a lakásban, lázat csillapítok, ruhát szortírozok és közben megállás nélkül gügyögök.

Ha ez nem lenne elég, éjszakánként azon őrlődöm, hogy megint nem halad a cikk, amit hétfőn kellett volna leadnom. Ágiék mondták, hogy vegyem lazán a dolgot, de nem megy!!! Ez egy ugyanolyan munka, mint bármelyik másik, csak még szeretem is és pont ezért bánt ennyire, ha nem úgy sikerül, ahogyan azt megálmodtam. Legutóbb is nagyon fájt a szívem, mert nem került a nevem a cikkem végére. Tény, hogy akkor nem én csináltam a képeket.

Megfogadtam, még egy ilyen nem lesz. Most a képek készen várnak, csak telefonon nehéz fenékbe billenteni pár "nagytudásút". Nem kértem tőlük sokat, csak 1 dátumot, mégsem képesek válaszolni. Ha ma estig nem jön válasz, egyszerűen kimaradnak. Remélem még beleférek az időkeretbe.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.